Az 1840-es évek elején gróf Batthyány László csákói birtokos (a később mártírhalált halt első felelős magyar miniszterelnök gróf Batthyány Lajos posztumusz násza) és báró Wenckheim Béla - 1875-ben miniszterelnök - Csákó pusztán megszervezték az első magyar falkavadászatot. Angliából hozattak kopókat, de eleinte nem rókára, hanem szarvasra vadásztak. Ugyanis akkortájt a róka azon a tájon "hiánycikk" volt.

A szabadságharc alatt, majd a világosi fegyverletétel után átmenetileg szüneteltek a csákói vadászatok, de nem sokáig, mert 1850-ben egy csákói agarászaton (egyébként az is lovas vadászat nyúlra, csak nem kopó falkával, hanem egy-egy pár agárral) elhatározták gróf Batthyány-val és báró Wenckheimmel az élen, hogy újra élesztik a falkavadászatokat. Hamarosan ismét kopók érkeztek Angliából Csákóra. 1850-ben Alföldi Vadász Társaság néven megalakult a Kárpát-medence első hivatalos vadásztársasága. 1851. október 16-án volt az első meet, a hatalmas 80 000 holdas birtokon. Az emlékkő azoknak a bátor hazafiaknak állít emléket, akik nem engedve a 48-ból, a csákói vadásztanyán gyakorlatilag előkészítették a kiegyezést, meghatározva a haza további sorsát.

Az emlékkő mögött áll a Többsincs Óvoda patinás épülete, ahol öt éves korában felfigyeltek Ónodi Henrietta Európa-, világ- és olimpiai bajnok tornász tehetségére.

Cím: Kondoros, Hősök tere 3.

GPS: Sz:46,7592 H: 20,7952